Képzeld el azt a pillanatot, amikor a frissen sült kalács illata betölti a konyhád! Szuper érzés, amikor az aranybarnára sült, foszlós finomság az asztalra kerül, ám a kalács nem egyszerűen egy édes kenyérféle, hanem hagyomány és ünnep megtestesítője is egyben. Fedezd fel velünk, honnan jött és hol a helye ma az életünkben a kalácsnak!
Egy kis kalácstörténelem
A kalács nem modern találmány, már a 14. században is készítették. Az idő múlásával egyre szélesebb körben terjedt el: a 15. század ünnepein már gyakori vendég volt az asztalokon, a 16. századra szinte mindenhol ismerték az országban. Az élesztő csak a 19. században jelent meg, előtte kovásszal dolgoztak a háziasszonyok, így az akkori kalács íze és állaga is jobban hasonlított a kenyérre.
A régi magyar falvakban a lakodalmakat tekintélyes méretű, akár 15-20 kilós kalácsokkal ünnepelték, melyeket az alkalomhoz illően ünnepi díszbe is öltöztettek. A menyasszony különleges szerepet kapott ebből a szempontból is: ő osztotta szét a finomságot a vendégek között, persze csak a lakodalom végén.
Az eredeti szerepe mélyebb jelentésű: áldozati ételként tisztelték, ez az oka annak, hogy a húsvétnak még ma is elmaradhatatlan étele a kalács. A keresztény húsvét a feltámadás és a megújulás ünnepe, egy ilyen jelentőségteljes alkalomhoz méltó étel a kalács, amely gazdagabb összetevőivel és gyönyörű formájával is kifejezi az ünnep különlegességét.
3 + 1 izgalmas változat
Míg kezdetben a kenyérhez hasonlóan csak kerek formában készült, ma már a hosszúkás, fonott változattól kezdve a koszorú alakú, lyukas közepű verzión át a rácsosan alakított, díszített különlegességekig ezer arcát mutatja a kalács. Lássunk néhány ismert és kevésbé ismert kalácsvariációt:
- Jász ostoros kalács: A fahéjjal vagy egyes helyeken kakaóporral ízesített különlegesség jellegzetes formáját a tölteléknél bevagdosott tészta adja, amely sütés után egyedi mintázatot eredményez.
- Kulcsos kalács: Az alföldi lakodalmi asztalok díszei voltak egykor az összetett fonási technikával készülő kalácsok, melyek a fonás, vagyis a "kulcsolás" mintázatában térnek el egymástól, és 9-10 tésztaszálból készülnek.
- Kalocsai paprikás kalács: Meglepő lehet, de a paprika a kalácsban is megtalálta a helyét, legalábbis Kalocsán és környékén. Az édes tésztából készült, paprikával megbolondított kalács igazi kuriózum.
+ 1: Kuglóf: Bár a neve nem utal rá, valójában a kuglóf is kalács, kicsit több vajjal és cukorral. Formáját a bordázott kuglófsütő forma adja, amit nem csak a sütéshez, hanem a kelesztéshez is használnak.
A tökéletes házi kalács titka
A házi kalács elkészítése nem egyszerűen sütés, hanem igazi szeretetmunka, de azért nem árt, ha van a tarsolyodban néhány szakmai tipp, ami segíthet tökéletesíteni a munkát.
Mindig szobahőmérsékletű alapanyagokkal dolgozz! A hideg összetevők nehezebben keverednek, és a tészta sem fog megfelelően kelni, ezért érdemes a tojásokat és a vajat legalább egy órával a sütés előtt kivenni a hűtőből. A kalács készítése közben többször is hagyni kell egy kicsit pihenni a tésztát, és bár ez egy kicsit időrablónak tűnhet, ne próbáld siettetni a folyamatot.
A kalácssütő forma sem csupán esztétikai kérdés. A szilikon formák előnye, hogy könnyű kivenni belőlük a süteményt, a fém változatok viszont egyenletesebb hőátadást biztosítanak. Végül pedig fontos, hogy bármilyen sütőformát is választasz, sütés után ne vedd ki azonnal a kész finomságot, hagyd benne hűlni legalább 10 percig.
Édesen? Sósan?
- Édesen: Egy szép vajtartóban tálalt, szobahőmérsékletű vaj könnyen kenhető és tökéletesen kiegészíti a kalács ízét. Ehhez már nem is kell más, csak egy kis házi készítésű lekvár, és kész az ünnepi reggeli vagy uzsonna.
- Sósan: A sonka-tojás-kalács trió nem hiányozhat a húsvéti ünnepi asztalról! Hogy tökéletes legyen minden, csak egy házi sonka készítőre lesz szükséged, no meg egy tojástartóra a praktikus és stílusos tálalásért.
A jó alapanyagok mellett a megfelelő konyhai eszközök is nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a kalács és a többi ünnepi finomság igazán jól sikerüljön. Webáruházunkban mindent megtalálsz!
